Amatőr súlyemelők és testépítők weblapja

современная тренировка тяжелоатлета


Szakgyakorlatok:

A kétkaros lökés 

(clean& jerk)

Edzéstervekben használt jelölő száma: 3


A súlyzó felvétele

    A sportág másik versenygyakorlatában, a lökésben a mozgás első harmadát teszi ki a súlyzó felvétele. Ez nagymértékben egyezik a helyből felvétel (31) végrehajtásával. A különbség a súlyzó alá menés mértékében van. Mivel a húzómagasság fordítottan arányos a húzóerővel, adott sportoló ereje már nem elégséges egy, meghatározott súly felemeléséhez a helyből végzett felvétellel. Azonban a terhet még mindig elég magasra tudja juttatni ahhoz, hogy teljes alámenéssel, azzal beüléssel felvegye. A beüléses felvétel során felvett a rúd vetülete hozzávetőlegesen azonos a szimpla elemelésben elért rúd magasságával. Azonban a súlyemelő korántsem képes olyan gyors beülést kivitelezni, hogy ebből a magasságból a súlyt felvehesse. Ha ez tegyük fel, mégis lehetséges, akkor is járhatatlan út lenne, mert a rúd vetülete a mellkason máshol helyezkedik el, hátrébb esik, metszi a sportolót.

Súlyt a dobogóról megfontoltan szükséges elemelni. Ez feltétlen jelenti az elemelés lassúságát, azonban a súlyemelő mindenképpen lehetőségei határán belül marad. Az elrántott súlyzó mozgása a későbbiekben idejekorán lassul, és így azt esetleg nem lehet felveni. Optimális esetben a sportoló térdmagasság elhagyása után gyorsít, így a teher egyre nagyobb sebességet ér el a kiállás befejezéséig. Ezután a súlyzó mozgása lassul. A súlyemelő hamar megkezdi az alámenést, hogy felvehesse a versenyt a nehézségi erővel. A húzás oroszlánrésze már arra a szakaszra esik, amikor a sportoló végrehajtja a beülést, a húzómagasság is ekkor mutatja a maximumot. 

l._ll..jpg

Az elemelés végén (1.) és a maximális húzómagasság (2.) A háttérben egy falba szerelt kamera. Ha viszonyítási pontként felhasználva megfigyelhető a rúd vetülete.

A feladat sikeres végrehajtásához elég nagy húzómagasság is szükséges, tekintve, hogy a súlyemelőnek bizonyos időre van szüksége az alámenéshez és az izomzat tónusba kerüléséhez. Az alámenés legmélyebb pontján a versenyző hirtelen egész testében kénytelen megfeszülni, máskülönben súly szabályszerűen összenyomná.

A felállás

A felvétel a sportoló erejének jelentős részét kiveszi. Amennyiben nem sikerült elkapnia a rugót, tiszta láberővel kell felállnia. A felállás ebben az esetben nemcsak az előzetes felvétel miatt nehezebb. Ha a súlyemelő a mozdulatlan beülésből kénytelen felemelkedni, az lényegileg azonos azzal a szituációval, mikor valaki a fekve való nyomás előtt mozdulatlanul megtartja a súlyt a mellkason. Mindkét esetben ki van iktatva a visszaható erő, amely nagyobb teljesítményt tesz lehetővé. Ezért a sikeres felálláshoz, az állványból kivett súly esetében lényegesen nagyobb súllyal szükséges guggolni, mint, amit a sportoló képes felvenni és kilökni. A lökés és a guggolás teljesítménye között korreláció van, de ez minden esetben egyéni. A történelem legerősebb lökői gyakran három és fél mázsa fölé mentek guggolásban, az övet leszámítva mindenféle egyéb felszerelés, vagy különleges technika, mint a széles terpesz, vagy a háton tartott súly nélkül. Leonyid Taranyenko, a lökés korabeli világcsúcstartója (266 kg) legjobbja 380 kg. Ezt úgy tette, hogy tartott két másodperces szünetet a mozdulat alján. A hetvenes években Alekszejev versenytársa, Aslanbek Yenaldiev 455 kilóval volt képes guggolni. Velük szemben Alekszejev gyakran hangoztatta, hogy sohasem ment 270-nél feljebb. Pályája csúcsán, - amely sok éven át tartott -, képzési módszereit, amennyire ez lehetséges volt, titokban tartotta. Gyakran éjjel edzett, dokumentumaihoz nem adott hozzáférést. A kivülállók annyit állapíthattak meg, hogy sokkal több ismétlést végez, mint amennyi a bevett szokás. Így tett a guggolásban is, de egyáltalán nem számolt azzal a legalább harminc kilónyi holt teherrel, amelyet magán cipelt zsír formájában. Ha így tekintjük a helyzetet, ő is több súlyt használt, mint amivel számolt. A konkluzió, annyi, hogy bármely súlyemelőnek több súllyal kell gyakorolnia a nehéz guggoló edzései alkalmával, mint amit lökni tud. A hátsó guggolás jó kiegészítő gyakorlat, ám a mellen guggolás a speciális mozgás. A legtöbb súlyemelő számára igen hasznos, ha ebben is szisztematikusan erősödik. A guggolások nem pusztán a beülésből való felállás miatt fontosak, hanem kihatnak a kilökés erejére is. Fontos megjegyezni azonban, hogy önmagukban nem garantálják a magas szintű eredményt a mozgásban. 

lll._lv..jpg

A súlyemelő sikeresen elkapta a beülésből eredő rúgót, és lábai igen erősek, ezért elemi erővel képes felállni. Ennek jeléül a súlyzó kb. 10 centivel elhagyja a mellkast.

A súlyzó lökése

    A súlyemelés versenygyakorlatai igen gyors tempójú mozgások, míg a guggolás egy egyszerű erősítő gyakorlat. Szükséges tehát a guggolásban megszerzett teljesítmény gyorserővé konvertálása, hiszen a kilökés során a lábak nyújtása igen gyors. Ilyen esetben az erőkifejtésnek nem csupán a nagysága fontos, hanem a gyorsasága is. Ezt hívhatjuk erőfelfutás meredekségének. Fejlesztése megkívánja, hogy a guggolásban mozgatott terhet az adott sportoló relatív gyorsan emelje. Éppen ezért ritkán célszerű a tényleges maximumhoz közeli súlyokat használni. Gyakran kapnak szerepet egyéb, a kilökést segítő gyakorlatok, mint pl. a felugrások, rogyasztás és kiállás a súlyzóval, vagy az állványból végzett lökések.

Általában az egyes sportolók cserélnek levegőt, de ez nem szükségszerű. Sokan úgy találják, a ki és belégzés által csökken az izomzat tónusa, így a lökés ereje is. Ezért csak kisebb kilégzést tartanak, más esetben egy gyakorlat, egy levegő az irányadó.

Mivel a rúd nem merev tengelyű, hanem rugalmas test,  az igen nagy súly alkalmával a rúd hajlik. A rugalmas alakváltozás kedvező, ha megegyezik a rogyasztás irányával, mert a következő pillanatban, a felfelé haladáskor ellenkezőleg, a tömeg a súlyzó két oldala felfelé indul meg, a kilökés nyomán. Ahhoz termszetesen, hogy a súly "felrepüljön" igen nagy erővel kell meglökni. A rogyasztás alkalmával okvetlen ügyelni szükséges a felsőtest függőlegesben tartására, ellenkező esetben a következő mozzanatban felfelé haladó rúd mozgása íves lesz, kilökött helyzetben  sarok vonalán túlra kerül. Ekkor nagyobb távot tesz meg, mint kellen, de a rosszabb, hogy nehéz megtartani. A sportoló lábával megfontoltan rogyaszt, nem elkapkodva azt. Szintén nem szabad mélyre menni, mert a kilökés ereje csökken.

v._vl..jpg

A rogyasztás egy adott ponton azonnal megfordul, és a súlyemelő végrehajtja a lábak energikus nyújtását, többé-kevésbé lábujjhegyre áll. A hátsó láb leggyakrabban nagyobb utat tesz meg, mint az elülső, ezért előbb is szakad el a dobogótól, hátrafelé haladva. Amikor mindkét láb a helyén, a karok feszítő izmai rúdat támasztékként használva segítik a versenyzőt a lefelé haladásban. Azután kiegyenesednek, a sportoló végtagjai és törzse megfeszül, végül összeáll az ollóból.

Ha az olló nem túl mély, valamint a kilökés pontos, az összeállás már kis távolságot igényel, és nehezebb elrontani. Ez a munka legkönnyebb része, ha valaki több tízezerszer lökött már, és extrém tartóerővel rendelkezik.

Történelmi epizód

    A súlyemelő sportban több évtizedig, hagyományosan három fogásnemben tesztelték az erőt. Ezek sorrendben a következők: nyomás, szakítás és a lökés. Az egy-egy fogásnemben legnagyobb felemelt súlyok össztömege szolgált egy végső eredményhez. A nyomás eltörlése előtti évben a müncheni olimpián Vaszilij Alekszejev összetettben 640 kilogrammot emelt, - megnyerve kategóriáját - a következőket egyéni fogásokkal: 235, 175, 230.  Ez a számsor egy furcsaságot tükröz, nevezetesen a nyomás értéke nagyobb, mint a lökésé. A versenyző természeten már túl van a nyomás és a szakítás három-három kísérletén, ezért relatív fáradt. A gyengébb lökéseredmény, vagy nevezhetjük kiugró nyomáseredménynek is, elsősorban nem ennek köszönhető. Az ok a nyomás versenybírói kontrolljának hanyatlása évtizedek óta, a kezdetektől. Az eredeti szabályok szerint a clean& press, azaz felvételből és nyomásból, a kinyomás mozdulata ún. "military press" = katonai nyomás. Az elnevezés a katonás testtartásra, utal, amely ez esetben egyenes, mint a szálfa. Kezdetben legalábbis. Hazánkban szobornyomás elnevezéssel bírt. A versenyző nemzetek közötti rivalizáció, a mindenáron való győzni akarás hívta életre a csalást, mégpedig a törzs hajlásszögének manipulációjával. A technikai nyomást végül is a Szovjetunió mesteredzői és sportolói vitték tökélyre, de az effajta eljárás hozandéka az állandó nemzetközi szakmai viták, valamint a sportolók részére a hátgerinc gyakori sérülése. Végül a nyomást 1973 január 1. - i hatállyal törölték a súlyemelés versenygyakorlatai közül.  Az elözőleg felvett súly kinyomásának, mint a fizikai erő elsőrendű tesztgyakorlata háttérbe szorulásával a lökés került előtérbe. E mozgást laikus szemmel lehet egyfajta technikai operációnak tekinteni, amelyben a lendület az egyik kulcsa a nagy súly felemelésének. A bökkenő az, hogy nagy lendületet csak nagy erővel lehet generálni. Ezen egyszerű felismerésre egy rivális sportág képviselői is kezdenek ráébredni, ezért is szinesítik a palettájukat olyasmivel, mint farönknyomás vagy az Apolló - tengely felemelése. Utóbbi természetesen súlyemelő emelte elsőként a feje fölé. Ő volt Charles Rigoulot, aki 1930 márciusában, néhány hónap külön gyakorlás után volt képes erre a mutatványra.


Források:

http://www.dynamic-eleiko.com/sportivny/library/news/nv005.html

http://chidlovski.net/liftup/a_aslanbek_yenaldiev.asp

www.la84foundation.org/SportsLibrary/NASSH_Proceedings/NP1999/NP1999ze.pdf






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 83
Tegnapi: 175
Heti: 900
Havi: 3 166
Össz.: 398 635

Látogatottság növelés
Oldal: 6. A kétkaros lökés (3)
Amatőr súlyemelők és testépítők weblapja - © 2008 - 2017 - amatorsulyemelokoldala.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: súlyemelő gyakorlatok - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »